A sikercelebek kárt okoznak – interjú Eperjes Károllyal

Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésszel beszélgettünk Körkérdés című új rovatunkban, amelyben ugyanazt a 15 kérdést tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak.

Mi volt a legnagyobb gyerekkori butaság, amit csinált?

Hogy nem tanultam rendesen az idegen nyelveket. Hármat tanultam, de egyet sem tudok jól.

Mi a legfontosabb életbölcsesség, amit az édesapjától tanult?

Sok bölcsességet kaptam édesapámtól, közülük a legfontosabb talán ez: mindig használd a józan eszedet! Édesanyámtól pedig ezt: Isten útjai kifürkészhetetlenek, nincs lehetetlen.

Mi a legfontosabb üzenet, amit mindenképpen szeretne átadni a fiának/lányának, a jövő generációnak?

Ugyanazok, amelyeket a szüleimtől kaptam, annyival kiegészítve, hogy mert az Isten nagyon szeret minket, igyekezzünk Őt viszontszeretni.

Ön szerint jó a koedukáció vagy érdemes lenne bizonyos életkorban a lányokat és a fiúkat külön oktatni?

Szerintem tanár- és helyzetfüggő. Mind a kettőnek van érvényessége.

El tud képzelni olyan helyzetet, amikor jogos lehet az erőszak?

Nem tudok. Pontosabban: elképzelni el tudok, de nem tartom helyesnek. 

Egyetért-e azzal, hogy a nehéz helyzetekben jobb, ha egy férfi nem sír, szerencsésebb, ha megőrzi a hidegvérét?

Igen, van ilyen helyzet.

Milyen típusú munkamegosztást tart ideálisnak férj és feleség, férfi és nő között?

Személyfüggő. Nincs általános érvényű megoldás rá. Ha szeretik egymást, úgyis megtalálják a megoldást.

Szokott-e rendszeresen házimunkát végezni, és ha igen, mit?

Nem vagyok egy házi tündér. A feleségem egyszer a barátaim előtt tett is erre egy megjegyzést (helyesen), amire én azt válaszoltam: „Nekem másban kell elfáradnom”. De nem zárom ki a segítségnyújtást.

Mennyire érzi a saját életében problémának, hogy túl sokat dolgozik?

Sajnos néha előfordul. Nem helyes, hogy az ember a munkája rabja lesz. Mindig megiszom a levét, ha túlvállalom magam. Lelkileg mindenképp, de néha fizikailag is.

Ön szerint, mi a házasság értelme, célja?

Természetesen van szellemi, lelki és fizikai célja. Ha ez szeretetben valósul meg, akkor van értelme az élet továbbadásnak; ha nem, akkor veszélyes.

Ha újra kezdhetné az életét, mindent ugyanúgy csinálna?

Végig kell élnem az életemet és megvallani minden jót és rosszat a halálom után. Igyekszem már addig is, de ha lehetne  –  de nem lehet – újraélni az életemet, akkor még jobban kerülném a bűn alkalmait, és igyekeznék kevesebbet mulasztani a jó irányába.

Van szükség ma hősökre, és ha igen, milyenekre?

Mindig van szükség hősökre, de nem mindegy milyenekre.  Ha a hősök szentek, szükség van rájuk. Ha viszont sikercelebek, kárt okoznak.

Van olyan gyerekkori álma, ami teljesült?

Olyan sok van, hogy nem tudok egyet kiemelni. Egy álmom volt, ami nem teljesült, inkább azt mondom el: olimpiai bajnok szerettem volna lenni. Sajnos nem lettem, de a Jóisten többszörösen kárpótolt ezért.

Ha bárkivel találkozhatna – legyen szó akár élő, vagy nem élő személyről – ki lenne az?

Annyi találkozásom volt már, szép és nehéz is, hogy már nincs ilyen vágyam, ráadásul minden nap a szentáldozásban találkozhatok a Szentháromságos Egyistennel. Nincs különösebb találkozási vágyam, de a védőszentjeimmel és az őrzőangyalommal azért szívesen elbeszélgetnék, ha egyáltalán kibírnám.

Mit jelent az ön számára az, hogy „szent”?

Ezt olvassuk a Könyvek Könyvében: „Legyetek szentek, mert én szent vagyok - mondja az Úr.” Lefordítom köznyelvre: igazuljatok meg, mert igaz vagyok, tegyétek rendbe, mert én rendben vagyok. A szent az igazságnak, a jóságnak és a szépségnek a harmóniája. Amit József Attila így ír: „pontosan, szépen”. „Ne légy szeles. Bár a munkádon más keres - dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.”

NÉVJEGY

  • Hegykőn született, 1954. február 17.-én
  • Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Szülei eredetileg papnak szánták. A színészpálya előtt volt műszerész és labdarúgó is.
  • Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdte pályáját, majd a Nemzeti Színház, a Katona József Színház és a Radnóti Színház színésze. 1988 óta szabadfoglalkozású színész. Később a Művész Színház, a Thália Színház, a Kelemen László színkör és az Új Színház tagja.
  • 2008 – 2015 között a Veszprémi Petőfi Színházművészeti tanácsadója, Bujtor István, majd Oberfrank Pál igazgatása mellett, valamint a Bubik István-díj kuratóriumának tagja.
  • 2016-tól osztályvezető tanár a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán.
  • Rendezései: Hyppolit, a lakáj a Soproni Petőfi Színházban, Ármány és szerelem a Pesti Magyar Színházban.
  • 2019-ben vendégművészként sikerrel szerepelt a Legyetek jók, ha tudtok című darab főszerepében (Néri Szent Fülöp) a Pesti Magyar Színházban.
  • Házas, két gyermeke és két unokája van.

Az interjút készítette: Antal-Ferencz Ildikó

Fotók: Juhász Éva / Magyar Színház
Legyetek jók, ha tudtok – első szereposztás (galéria)

*

Írjátok meg, kire lennétek kíváncsiak Körkérdés rovatunkban!

Körkérdés rovatunkban ugyanazt a 15 kérdést tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak. Nem csak egyfajta véleményre vagyunk kíváncsiak, hanem éppen hogy nagyon sokfélére, ezért igyekszünk a társadalmi, politikai, kulturális élet széles spektrumáról megszólítani válaszadókat. Mivel a legkülönfélébb válaszokra számítunk, ezért a rovatban megjelenő vélemények nem feltétlenül fogják tükrözni a Férfiak Klubja álláspontját, de tulajdonosukról nagyon sokat elárulnak majd.

Írjátok meg itt hozzászólásban vagy az info@ferfiakklubja.hu e-mail címre, kire lennétek kíváncsiak új, Körkérdés című rovatunkban!

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk