Szuperhősök

Férfiérték történetek a Ti írásaitokból. Hogyan legyünk Szuperhősök ma, avagy "akárhogy is fáj, te is lehetsz sztár..."

A mai hősöknek nem a három-, hat- (hét-) és tizenkét fejű sárkány karmaiból kell menteniük a királykisasszonyokat, égig érő paszulyon mászni, visszafele jövet meg saját levágott végtagjukkal etetni a griffmadarat, miután elfogyott a szalonna meg a kenyér.

A mai hősök felteszik a hóláncot, kereket cserélnek, füvet nyírnak, tudják, hogy E27-es vagy milyen izzó való a foglalatba, az ajtóig lógó csillárt följebb szerelik, a galériás ágyhoz innovatív módon (saját ötlettől vezéreltetve) tesznek villanykapcsolót és olvasólámpát, a kocsiból behordják a cuccot, vírusirtót tesznek a gépre, a szobába tévedt denevért megmentik (és minket is), satöbbi.

Az igazi hősöknek fázisceruzájuk, teflonszalagjuk és vízpumpa-fogójuk is van. Kölcsön is adják a fázisceruzát, hogy ellenőrizni tudjam vele a konnektorok állapotát az albérletben. Vagy elmagyarázzák, hogy miért fontos a földelés. És amikor a bonyolult kazánban kialszik az őrláng, elég egy segélykiáltás, hogy "come on baby, light my fire" – és máris megmenekültünk a hideg vízben való tusolás rémétől! Mert amikor a falból a szentlélek által tartott radiátor kijön, és folyik belőle a víz, és már nincs nyomás a kazánban, az hagyján, hogy a fűtésnek búcsút mondhatunk télvíz idején, de hogy a meleg vizet is nélkülözzük, főleg edzés után… na az már para. Ilyenkor jól jön egy superhero jóbarát. Aki jól átjön! Első szóra!

Kard helyett vízpumpa-fogóval, teflonszalaggal, és a tűzokádó sárkány helyett a nem éppen meleget okádó, hanem csöpögő radiátorral bánni el. Megmentve egyszerre két királykisasszonyt is. Tetejébe saját esti programjának átszervezésével… Konzervatív, hagyománytisztelő, vagy csak egyszerűen természetszerető vagyok, ha azt mondom, hogy bár mindenki képes mindenre, hiszen én is meg tudom nézni a megfelelő műszer birtokában, van-e a földelés a dugaljban, és ha nagyon akarnám, a vírusirtót is fel tudnám telepíteni.

Persze, meg tudnám tenni, meg tudnám tanulni. Ahogy a férfiak is képesek az ingvasalásra. Van, aki meg is teszi, szívesen és jól. Van, aki nem szívesen, de egész jól. Van, aki nem is szívesen, és nem is jól. Van, aki meg egyáltalán nem teszi meg. Mert utálja. Én szeretek vasalni. Szerintem az “női munka”. A villanyszerelés meg “férfi munka”. Saját programot átszervezve királykisasszonyokat fagyhaláltól menteni, az meg szép munka. 

Szóval, lehet vitatkozni a férfi és női különbségeken, a természetes adottságok és tehetségek felsőbbrendűségén, és arról is, hogy ki mire képes. Szerintem amúgy is mindenki képes mindenre, amire akarja, csak vannak olyan dolgok, amiket mi nők rázunk ki kisujjból, a pasiknak erőfeszítés, és fordítva, más dolgokat ők oldanak meg könnyedén, és nekünk erőfeszítés. Ugyanúgy tanulható a vasalás és a párhuzamos parkolás is.

De miért feszüljünk meg, ha könnyedén is csinálhatjuk, az évmilliók alatt a hagyományos férfi-női szerepekhez formálódott, velünk született készségeink latba vetésével? Hogy épp mi nőtt a lábad közé, és a gyermeket szülni vagy nemzeni vagy-e a képes, determinálja a beléd kódolt adottságokat is. Ezek felsőbbrendűségéről vitatkozni, és a férfi-női különbségek hierarchiáját boncolgatni szerintem olyan, mintha azt akarnánk eldönteni, hogy a vízben a hidrogén, vagy az oxigén fontosabb-e…     

Neisz Laura írása  

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk