Egy világ gyermekbántalmazások nélkül? – Országos összefogásra készülnek, de hogyan, milyen lépésekkel, módszerekkel?

Országos gyermekvédelmi szakmai fórumot tartottak a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom (T72) Pedagógiai Műhelyének szervezésében, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, a szerzetesrendek, valamint egyházi tanintézmények szakembereinek részvételével, melynek célja elindítani a katolikus egyház több száz intézménye közötti együttműködést, hogy hatékony gyermekvédelmi rendszerek jöjjenek létre az egyházi fenntartású iskolák, a szerzetesrendek és az egyházmegyei papképzés számára. A rendezvény végén a résztvevők ígéretet kaptak a folytatásra, rendszeres szakmai találkozók formájában.

Az Erdő Péter bíboros által alapított Hetvenkét Tanítvány Mozgalom (T72) Pedagógiai Műhelyének szakmai fórumán a jelenlévők ismertették a magyar katolikus egyház különböző közösségeinek és intézményeinek gyermekvédelmi programjait, kezdeményezéseit és jövőbeli elképzeléseit. Dabóczi Kálmán, a T72 elnöke köszöntőbeszédében elmondta: a T72 célja olyan strukturált és élő katolikus szakmai hálózat létrehozása, amely a társadalom számára láthatóvá teszi a keresztény értékeket, a különböző szervezetek számára teret ad az együttműködésre, üzeneteik szélesebb körben történő tolmácsolására, elősegíti az egyházi és civil szervezetek összefogását. A mozgalom fő feladata az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye területén található, valamint a határon túli magyar, katolikus értékrendű, elkötelezett civil szakmai és kulturális szervezetek, közösségek és csoportok támogatása, munkájuk összehangolása, köztük az információáramlás biztosítása, kommunikációjuk integrálása, értékeik és céljaik közös képviselete és megjelenítése, szakmai hálózatuk kiépítése és működtetése, valamint a külföldi Actio Catholica szervezetekkel való kapcsolattartás.


Dabóczi Kálmán

A sajtó számára is nyitott szakmai rendezvény háziasszonya Rubovszky Rita volt, a T72 Pedagógiai Műhelyének vezetője, az eseménynek otthont adó Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont főigazgatója. Az elmúlt időszakban a magyar társadalomban, iskolákban, táborokban és az egyházban is napvilágra került gyermekbántalmazások egyértelművé tették, hogy gyökeresen változtatni kell azon a szemléletmódon, ahogyan a gyermekekhez, a sérülékeny felnőttekhez és általában az emberi méltósághoz viszonyulunk. Ehhez átható kultúraváltásra van szükség, amiben az egyháznak különös felelőssége van – mondta, majd hozzátette: hosszú, fájdalmas és nehéz folyamat szembenézni a korábbi rendszer kereteivel való hatalmi visszaélésekkel, és megteremteni egy új kezdet alapjait. Kiemelte, hogy a pandémia ellenére aktív másfél éven vannak túl e tekintetben, ami megágyazhat az említett kívánatos kultúraváltásnak. Hangsúlyozta: fontos felismerni, hogy a bűnös sokszor maga is áldozat, illetve a súlyos bűn és a rossz beidegződés között különbséget kell tenni, hiszen míg az előbbi minden verbális és non-verbális bántalmazást magában foglalva nulla toleranciát feltételez, az utóbbi fejlesztéssel, terápiával változtatható, ami viszont soha nem lehet nyilvános.


Rubovszky Rita

Ismertette: a katolikus egyház közösségeiben és intézményeiben az elmúlt években átfogó gyermek- és ifjúságvédelmi programok indultak, amelyek magukba foglalják a gyermekbántalmazás megelőzését célzó intézkedéseket, a szükséges jelzőrendszerek megteremtését, a kríziskezelést és -feldolgozást, valamint a szemléletformálást is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szükséges jelzőrendszerek kialakítását nagyban akadályozza a korábbi bűnök miatt kialakult komoly bizalmi deficit, ami egyrészt félelmet, hallgatást eredményez az áldozatokban, másrészt felszínes vájkálást az áldozatok sebeiben és a kollektív bűnösség pecsétjét az egyházat illetően. Ezért a résztvevők célja olyan komplex gyermekvédelmi rendszerek kidolgozása és működtetése, amelyek a tapasztalatok és a jógyakorlatok megosztása révén hozzájárulhatnak nemcsak az egyházon belül, hanem az egyház falain kívül is a szükséges kultúra- és szemléletmódváltáshoz.

A rendezvényen Juhász-Laczik Albin atya, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója bemutatta a náluk öt éve működő gyermekvédelmi rendszert, amely képes arra, hogy visszaélés esetén következetes és transzparens eljárásrendet alkalmazzon. Az iskola honlapján egyértelműen feltüntették, visszaélés esetén hova kell fordulni; emellett van egy, öt fontos alapelv szerint működő eljárásrendjük: a szabályok ismertek és elfogadottak; az eljárásrend átláthatósága; védettség a konkrét esetekre; eljárásrendhez kötöttség (például külföldre küldött diákok esetén); az eljárásrend mindenkire kiterjed, nemcsak a gyermekekre. Másrészt a rendszer képes preventív módon a biztonságos működés felé terelni az iskolaközösséget, ami azt jelenti, hogy a gyermekvédelmi rendszer az iskolaközösség mindennapi helyzeteit oly módon kíséri, tagjainak olyan háttértámogatást tud nyújtani, amelynek köszönhetően a hibákat időben fel lehet ismerni ahhoz, hogy azok ne felerősödjenek, meggyökeresedjenek, hanem a továbblépés, a fejlődés irányába vezessenek. A rendszer központi eleme a négy felnőttből (három tanár és egy szerzetes, ebből kettő választott és kettő kinevezett) álló Védelmi Csoport, akihez bárki bármilyen problémával fordulhat segítségért, és amelynek köszönhetően mára kiépült a preventív szemléletű intézményi kultúra. Hisszük, hogy a gyermekvédelemnek és tágabban, az emberi méltóság védelmének a területén szükség van a különböző intézmények együttműködésére, ami kölcsönös bátorítást, gazdagítást és közösséget eredményez – mondta az igazgató, hozzátéve: tapasztalataikat széles körben igyekeznek megosztani, számos tanári karnak tartottak továbbképzést, több éve együttműködnek a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodájával (MSZKI), valamint bekapcsolódtak a Katolikus Pedagógiai Intézet (KAPI) gyermekvédelmi munkájába is.


Juhász-Laczik Albin
atya

A 100 szerzetesközösség együttműködését összefogó MSZKI képviseletében Rudan Mária projektvezető ismertette a 2021 januárjában elfogadott Emberi méltóság stratégiáját és annak megvalósítását, amely célja, hogy alapot teremtsen, irányt mutasson, mintát és segítséget adjon az emberi méltóságot megőrző cselekedeteknek, és hogy az emberi méltóságért dolgozva változások induljanak el, és így a szerzetesi körben átlátható és biztonságos közösségek és intézmények működjenek. Elmondása szerint a stratégia proaktívan közelít az emberi méltóság témájához, nem szűkíti le a figyelmét egyedül a gyermekeket ért bántalmazások kezelésére, hanem azt célozza, hogy az emberi méltóságot tiszteletben tartó és védő szemlélet a szerzetesi közösségeket és intézményeket meghatározó kultúra alapvető eleme legyen. A projektvezető ismertette: a projekt előkészítő szakaszában specifikus gyermekvédelmi weboldalt hoztak létre, amely bejelentő felületként is szolgál, több szerzetesrendet segítettek gyermekvédelmi szabályzataik megalkotásában, valamint gyermekvédelmi képzéseket tartottak.


Rudan Mária

Az Emberi méltóság stratégia formálásában az MSZKI gyermekjogi tanácsadójaként résztvevő dr. Benyusz Márta jogász így fogalmazott: gyermekjogi szempontból olyan magyar egyházat képzel el, amelyben ismerik, értik, megértik, védik és érvényesítik a gyermekjogokat. Célja ezért tudatosítani, hogy a gyermekkor kiemelt odafordulást, figyelmet igényel, érdemel, és a felnőtteknek a gyermekek legjobb érdekét figyelembe véve járjanak el. A leghétköznapibb pillanatokban is reflexszerűvé kell válnia annak a felismerésnek, hogy a gyermek még „úton van”, és az, ahogyan a felnőttek reagálnak rá, alapvetően meghatározza azt, hogy miként látja majd önmagát, a világot, az egyházat és Istent. Ehhez pedig arra van szükség, hogy felvegyük a gyermekjogi szemüveget, ami azt jelenti, hogy nem relativizáljuk a gyereklét gondjait, hanem legalább egy szintre helyezve foglalkozunk velük; feltételezve, hogy a felnőttek már rendelkeznek azokkal az érzelmi önszabályozási mechanizmusokkal, amelyek mentén képesek valódi teret adni a gyermekjogoknak. Ennek a képességnek a tudatosítása egy tanulási folyamat, belső munka, közösségi és egyéni szinten is – fejtette ki.


Dr. Benyusz Márta

Az Emberi méltóság projekthez kapcsolódóan dr. Puskás Balázs közoktatási szakjogász, a Don Bosco Szalézi Társasága gyermekvédelmi felelőse is bemutatta a szerzetesrend gyermekvédelmi célkitűzéseit: a rá bízott gyermekek, fiatalok, sérülékeny felnőttek, számára biztonságos, a krisztusi szeretetre és Don Bosco megelőző pedagógiai módszerére épülő környezet kialakítása a rend fenntartásában működő köznevelési intézményekben. Ennek érdekében preventív (képzések, érzékenyítések, szabályzatok), intervenciós (jelzőfelület, jogi és pszichológiai segítségnyújtás) és szupportív (mentorálás, kísérés, visszacsatolás) tevékenységet valósítanak meg; szoros együttműködésben a MSZKI Emberi méltóság munkacsoportjával.


Dr. Puskás Balázs

Ezt követően Szentes Judit szociális testvér, a KAPI gyermek- és ifjúságvédelmi területének szakembere bemutatta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából 2021/22-es tanévtől elinduló kétéves gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetfejlesztő projektjét. Ennek keretében 39 katolikus iskolában és óvodában egy külső szakmai mentor által támogatott 2-3 fős gyermekvédelmi teamet állítanak fel, és intézményspecifikus gyermekvédelmi stratégiát készítenek. A tervek szerint az itt szerzett tapasztalatokat felhasználva támogatják a többi, összesen 700 katolikus intézmény gyermekvédelmi munkáját.


Szentes Judit

Végül dr. Gájer László atya, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye gyermekvédelmi felelőse hangsúlyozta: sok fontos gyermekvédelmi intézkedés lépett életbe az elmúlt években az egyház több száz intézményében, de még sok a tennivaló az új szemléletmód meghonosításához és a hatékony rendszer kiépítéséhez, amiben fontos szerepet játszik a szélesebb egyházi és társadalmi párbeszéd kezdeményezése is. Kiemelte, hogy még erős a megbélyegzéstől való félelem a papokban, illetve a papokkal szemben is, miközben szeretnének „egyenes háttal, példamutatóan, jövőképpen és félelem nélkül” élni és dolgozni, ezért „drákói szigorral és krisztusi irgalommal” lépnek fel az kiskorúak és sebezhető személyek sérelmére elkövetett bántalmazásokkal szemben. Megerősítette: a Főegyházmegyében továbbfejlesztik a 2019-ben megkezdett gyermekvédelmi munkát (melynek hatására szerinte komoly papi szemléletváltozás érzékelhető): 2021-től a papi továbbképzésben is rendszeresítették a gyermek- és ifjúságvédelmi képzéseket, valamint a 2021/22-től beillesztik a kispapok szemináriumi képzésébe is. Tovább bővítik a terápiás segítségnyújtás lehetőségeit, ennek érdekében az egyháztól független terápiás központtal kötöttek együttműködést. Emellett a Főegyházmegye munkatársai bekapcsolódnak a MSZKI Emberi méltóság projektjének műhelymunkáiba is.


Dr. Gájer László
atya

Antal-Ferencz Ildikó

 

Antal-Ferencz Ildikó újságíró, három gyermek édesanyja. Írásainak fő témája a család, de sok más is érdekli: interjúk közismert emberekkel, beszámolók kulturális eseményekről és jótékonysági ügyekről, riportok közéleti témákról (élet- és gyermekvédelem, oktatás, hit, fogyatékossággal élők). Blogot ír Ígyírokén címmel, több interjúkötetbe írt szerzőként, rádióműsorokat szerkesztett és vezetett, valamint házigazdaként kerekasztal-beszélgetéseket és konferenciákat.

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk