A kőszívűek és a nem kőszívűek harca – jön a Kőszívű – A Baradlay-legenda megaprodukció

Elkészült a Puskás bevált alkotói csapatának és producerének következő, nagyívű, állítólag itthon még sosem látott látványvilágú zenés produkciójának szövege, zenéje és végleges szereposztása. Egy nagyon vidám hangulatúra sikeredett sajtótájékoztató keretében Szabó László producer és Szente Vajk író-rendező bemutatta alkotótársaikat és casting nélkül felkért színművészeket, de a szereposztást továbbra sem árulták el. Azt csak március 15-én este egy rendhagyó olvasópróbán ismerhetjük meg, addig pedig játszani lehet érte, nem is akármilyen jutalomért. A bemutató június 17-én és 18-án lesz a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, amelynek igazgatója, Bán Teodóra is részt vett a sajtótájékoztatón.

Már a sajtótájékoztatón is érezni lehetett, hogy a Macskafogó és Puskás musicalek producere, Szabó László (a MusicalNeked Produkció vezetője) és bevált alkotógárdája (Szente Vajk és Galambos Attila szövegírók, valamint Juhász Levente zeneszerző) ismét nagyot alkotott, amiből bizonyára Szent Vajk rendezőként egy újabb fergeteges előadást fog összerakni a június 17-ei, 18-ai bemutatóra. De már előtte is kaphatunk belőle ízelítőt, ha jegyet váltunk a március 15-i rendhagyó olvasópróbára az Erkel Színházba, ahol a színészek jelmezben, mikrofon előtt fognak énekelni és mondani a teljes szövegkönyvet, hátul pedig, egy ledfal mögött énekelni fog a kórus – tehát gyakorlatilag bemutatják a darabot mielőtt színre állítanák. Az igazi show-nak ígérkező olvasópróba önmagában is nagyon jó marketingfogásnak tűnik, hiszen a nézők is kaphatnak ízelítőt abból, milyen lesz az előadás és kik mit játszanak benne (és ha tetszett, majd megnézhetik újra); de hogy még ennél is izgalmasabb legyen a dolog, kitaláltak hozzá egy játékot is: a musical honlapján bárki, aki jegyet vesz az olvasópróbára, megtippelheti a szereposztást, és részesülhet az egymillió forintos összjutalomból. A kinyomtatott szereposztást Szente Vajk teátrálisan meglobogtatta a sajtótájékoztatón résztvevők szeme előtt, majd három önkéntes jelentkező segítségével három darab, egy-egy kulccsal és egy kóddal zárható széfbe záratta, és az illetők lelkére kötötte, hogy mindenképp legyenek jelen az olvasópróbán, mert akkor fogják együtt kinyitni a három lezárt dobozt.

Jópofa, ötletes felhajtásból tehát már a sajtótájékoztatón sem volt hiány, ahogy önfeledt vidámságból sem. A producer bemutatta az alkotógárda többi tagjait: a Chaplin életéről szóló, Nagyvárosi fényekből is ismerős Túri Lajos Péter koreográfust (csak ő volt jelen), az ugyancsak bemutatásra váró, Szent Erzsébet életéről szóló musical olvasópróbáján megismert Károly Kati zenei vezetőt, valamint a díszlet- és jelmeztervezőt. Ezután Szente Vajk beszélt a darabról: míg Jókai Mór regénye, A kőszívű ember fiai a reformkortól a kiegyezésig ível, a Kőszívű – A Baradlay-legenda című musical ennél is nagyobb történelmi kitekintésre vállalkozik. Az is kiderült, hogy a Baradlay testvérek lenyűgöző, kalandos és romantikus történetén itthon eddig még sosem látott látványvilág és különlegesen szép dallamok (összesen 38 zeneszám) vezetik végig a nézőket. Végül a rendező fejből felsorolta a 14 színész nevét ábécésorrendben úgy, hogy először mindenkiről szólt pár kedves, személyre szóló mondatot, azok pedig egyenként kijöttek a színpadra. A prózai és zenei színészművészeket tartalmazó, a Puskásból részben ismerős lista ábécé sorrendben: Barabás-Kiss Zoltán (nem volt jelen), Berettyán Sándor, Ember Márk, Fehér Tibor, Feke Pál, Gubik Petra, Katona Kinga (hiányzott), Kovács Gyopár, Miklósa Erika, Náray Erika, Polyák Lilla, Serbán Attila, Szerednyey Béla és Veréb Tamás.

Ezek után Bán Teodóra beszélt arról, hogy a színháznak ma is helye van a világban, mindenféle online próbálkozások és a világban dúló járvány ellenére, hiszen az élő színházi élmény csak ott, helyben születhet meg, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadnak pedig az összes adottsága megvan ahhoz ahogy a musical alkotógárdájának is –, hogy a Puskás után egy újabb nagy sikerű és nagyívű előadás legyen ott bemutatva.

Szente Vajk beavatott a musical elkészülésének folyamatába is. A munka azzal kezdődik, hogy átgondoljuk, miről is szól a regény, melyek azok a gondolatok, amelyek a mű esszenciális lényegét adják (akár gondolt rájuk az író, akár nem), és ezt hogyan foglaljuk bele a musical zenéjébe és szövegébe magyarázta, majd elárulta: míg Levente egyedül komponálja a zenét, ő Attilával együtt dolgozik a szövegen, az ő lakásán, napi körülbelül hét-nyolc órát megszakítás nélkül, és ezalatt körülbelül három oldalnyi szöveg készül el; majd a félkész szövegek és dallamok elkezdenek jönni-menni a két alkotócsapat között mindaddig, amíg egy-egy dal, majd egy-egy jelenet teljes szövege és zenéje, majd végül a teljes darab véglegesen össze nem áll.

A rendező szerint a három Baradlay fivér, Ödön, Richárd és Jenő történetében benne van minden olyan érzelem, ami a szeretetet jelenti (szerelem, gyermek-szülő kapcsolat, barátság és hazaszeretet), illetve annak ellenkezője is (irigység, ármány, gyűlölet, bosszú). Megtudtuk azt is, hogy a mű eredeti címe: Anya örökké, amelyben Baradlayné Magyarországot jelképezi, a három fia eddig az állhatatlan, pimasz, de mégis felelősségteljes és alázatos magyarokat, így a darabban a függetlenségére törekvő magyar nemzet, a családi, a baráti és bajtársi kapcsolatokat tisztelő magyarok, és az igaz szerelem legyőzhetetlensége mutatkozik meg.

Szente Vajk emlékeztetett arra is: Jókai jelen volt a 1848-as forradalomban, és csak húsz évvel később, tehát viszonylag közeli időtávban, negyvenvalahány évesen írta meg a nagyregényét. A musical neve pedig onnan jön, hogy a regény és a zenés előadás is a kőszívűek és a nem kőszívűek harcáról szól, melyben áldozatok árán ugyan, de nyernek az utóbbiak. Kiderült az is, hogy a Puskáshoz képest is lényegesen több lesz a benne a zene, sőt a zene is prózákat rejt a drámai sűrítés miatt, és természetesen szerepelnek majd benne Petőfi és az aradi vértanúk is. Egy szép darab lesz, melyben legnagyobb segítségünkre maga Jókai volt – foglalta össze.

A sajtótájékoztató utolsó részében a házigazdák megszólítottak néhány szereplőt, így Feke Pál arról beszélt, hogy az ő generációja és a nála fiatalabbak nem igazán lelkesednek Jókai regénye iránt, mert hatalmas és nem könnyű olvasmány, ezért nekik nagyon jó, hogy ilyen kellemes és főleg emészthető formában ismerhetik meg. Miklósa Erikától megtudtuk, operaénekesként örömmel vesz részt a munkában; szerinte nagyon izgalmas, hogy sokféle zenei képviselet találkozik. Örül a sok fiatal színművésznek, és megtisztelőnek érzi, hogy az ő műfaja is helyet kap ebben a musicalben. Szerinte amúgy ez a normális: együtt dolgozni, tanulni, inspirálni egymást egy csodás történelmi darabban. Náray Erika elmondta, ő olvasta a könyvet, látta a filmet, és szerette mindkettőt; Jókai regénye a nyelvezete miatt nehézkes, és nem a sztori miatt, hiszen az magával ragadó. Veréb Tamás elárulta, ő még nem olvasta, de a Puskás után nem volt kérdés, hogy vállalja a felkérést, mert biztosítva látta a minőséget, a sikert és egy olyan csapatot, amiben jó lesz részt vennie. Szerednyey Béla nemcsak olvasta, de jelenleg is játszik benne, mégpedig az Újszínházban futó prózai darabban, átvéve Nagy Zoli kollégája szerepét. Szerinte a regény olyan olvasmány, amit egy szuszra érdemes elolvasni, hihetetlen figurák és emberi kapcsolatok vannak benne.

Végül Szente Vajk ünnepélyesen bejelentette, aznap kezdődik a hivatalos korrepetíció, amit Károly Kati hiányában Juhász Levente vezényelt le egy közösen elénekelt dal, az első felvonás zárószáma erejéig. Újságírói kérdésre a rendező elárulta azt is, hogy a Puskás iránt egyre nagyobb a nemzetközi érdeklődés, már vannak olasz, spanyol, holland és portugál megkereséseik, de egyelőre ki kell várniuk a járvány végét. A Kőszívű esetében pedig egyelőre nem foglalkoznak ezzel, majd elgondolkodnak rajta, ha sikerül a bemutató. Szabó Lászlótól megtudtuk: több ötletük van még, és már el is kezdtek dolgozni a következő közös darabon.

Antal-Ferencz Ildikó

 

Antal-Ferencz Ildikó újságíró, három gyermek édesanyja. Írásainak fő témája a család, de sok más is érdekli: interjúk közismert emberekkel, beszámolók kulturális eseményekről és jótékonysági ügyekről, riportok közéleti témákról (élet- és gyermekvédelem, oktatás, hit, fogyatékossággal élők). Blogot ír Ígyírokén címmel, több interjúkötetbe írt szerzőként, rádióműsorokat szerkesztett és vezetett, valamint házigazdaként kerekasztal-beszélgetéseket és konferenciákat.

*

Fotók: Antal-Ferencz Ildikó

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk