„A hibáimmal, a baklövéseimmel együtt is szuper életem van” – interjú „Jocó bácsival”

Balatoni József, „Jocó bácsi” történelemtanárral, íróval, médiaszemélyiséggel, a 2017-es Gránit Oroszlán Példakép Díj Férfi pedagógus példakép kategóriájának döntősével beszélgettünk Körkérdés című új rovatunkban, amelyben ugyanazt a 15 kérdést tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak.

Mi volt a legnagyobb gyerekkori butaság, amit csinált?

Volt néhány belőle… Talán a legnagyobb az, hogy mindent gyújtogattam, leginkább nejlont, ami sokszor rácsöpögött a kezemre, mély égési sérülést okozva. Mind a mai napig ott vannak a nyomok és hegek a kezemen.

Mi a legfontosabb életbölcsesség, amit az édesapjától tanult?

A természet tisztelete. Rengeteget jártunk horgászni, amikor csak mi voltunk és a természet. Megtanított nem szemetelni, odafigyelni mindenre, tisztelettel bánni az állatokkal. Megtanította nekem, milyen jó apának lenni.

Mi a legfontosabb üzenet, amit mindenképpen szeretne átadni a jövő generációnak?

Azt, hogy legyenek önmaguk, vállalják a véleményüket, álljanak ki magukért, tiszteljék a másik embert, és tegyenek meg mindent, hogy a Föld továbbra is egy élhető bolygó legyen.

Ön szerint jó a koedukáció vagy érdemes lenne bizonyos életkorban a lányokat és a fiúkat külön oktatni?

Én hiszek a koedukált nevelésben, hiszen már az elejétől kezdve megtanulják a nemi különbségeket, megtanulják elfogadni egymást. Fontos, hogy mindenféle mintát megtapasztaljanak a lehető leghamarabb és ebben nőjenek fel. A nemi érés miatt egy bizonyos kor felett a testnevelés órán jó, ha a fiúk és a lányok külön vannak. Minden más esetben viszont legyenek együtt nevelve, tanítva.

El tud képzelni olyan helyzetet, amikor jogos lehet az erőszak?

Amikor valaki a szeretteim, a barátaim vagy a diákjaim testi épségét veszélyeztetné, próbálná elvenni az életüket, akkor biztos, hogy képes lennék erőszakot alkalmazni, hogy megvédjem őket. Minden más esetben elutasítok minden fizikai, lelki és verbális erőszakot.

Egyetért-e azzal, hogy a nehéz helyzetekben jobb, ha egy férfi nem sír, szerencsésebb, ha megőrzi a hidegvérét?

Egyáltalán nem értek egyet ezzel a mondattal. Én mindig vállalom az érzéseimet, és igen, ebbe maximálisan belefér az, hogy egy fiú, férfi sír. Hisz ha folyton magába fojtja az érzelmeit, mert ez az elvárás, akkor abból hosszú távon komoly pszichés zavarok is kialakulhatnak. Dühös tudok lenni, amikor egy gyereknek azt mondják, „te fiú vagy, neked nem szabad sírni”. Hisz ha mégis sír, akkor nem is fiú? Nagyon komoly lelki károkat lehet okozni egy ilyen attitűddel.

Milyen típusú munkamegosztást tart ideálisnak férj és feleség, férfi és nő között?

Ha egy pár együtt él, akkor a háztartás vezetése, az ügyek intézése, a feladatok megoldása nem egyik vagy másik feladata, hanem közös feladat. Nem segítünk a feleségünknek a háztartásban, hanem vállaljuk a részünket, hisz mi is ott élünk. Az együttélésben úgyis kialakul jobb esetben egy konszenzus, hogy ki melyik feladatot végzi el. Egy férfi is fel tud takarítani, főzni, mosni, ahogy egy nő is tud izzót cserélni vagy kerítést festeni. Kihez mi áll közelebb.

Szokott-e rendszeresen házimunkát végezni, és ha igen, mit?

A hétvégi nagytakarítást például, ha egy mód van rá, akkor közösen végezzük a feleségemmel. Közben beszélgetünk, nagyokat nevetünk. Ha kell, bármit megcsinálok otthon, nem esik le a karikagyűrű az ujjamról, ha éppen én mosogatok el este. Bevallom, főzni nagyon szeretek, engem kikapcsol, miközben kreatívan új ízeket, ételeket alkotok. A recepteket pedig rendszerint felülírom, sőt, sokszor nem is használom.

Mennyire érzi a saját életében problémának, hogy túl sokat dolgozik?

Igyekszem odafigyelni a munka-magánélet arányára. Mióta megnősültem, ez hatványozottan igaz. Mivel én teljes állásban tanítok, mellette pedig cikkeket írok, előadásokat tartok, projektekben szakértőként dolgozom, rendszeresen megjelenek a médiában, így meg kellett tanulnom, hogyan lehet ezeket jól logisztikázni. Nem könnyű feladat, és néha nem is sikerül, de rajta vagyok az ügyön.

Ön szerint mi a házasság értelme, célja?

A házasság két ember közössége, lelki és fizikai értelemben. Az értelme, célja a közös boldogság elérése, az egymás mellett való fejlődés, szárnyalás, egymás segítése, támogatása, úgy, hogy egymás igényeit maximálisan figyelembe vesszük.

Ha újra kezdhetné az életét, mindent ugyanúgy csinálna?

Igen, mindent. A hibáimmal, a baklövéseimmel együtt is szuper életem van. Minden jó és rossz hozzájárult ahhoz, hogy az legyek ma, aki vagyok.

Van szükség ma hősökre, és ha igen, milyenekre?

Ma szerintem leginkább hétköznapi hősökre van szükség, akik a saját erejükből érnek el sikereket, tesznek a közösségért, a fejlődésért. Rengeteg hétköznapi hős tevékenykedik, de még többre van szükség a gyermekvédelemben, az oktatásban, az egészségügyben, környezetvédelemben, az állatvédelemben. Őket kellene példaként állítani a mai fiatalok elé. És fontos lenne kiemelni a sok szuper kamaszt, akik már fiatalkoruk ellenére rengeteg mindent tesznek a jövőért!

Van olyan gyerekkori álma, ami teljesült?

Tanár lettem, szuper családom van, boldog házasságban élek, fantasztikus barátok vesznek körül, sikeres vagyok a munkámban. Szóval igen, elég sok minden teljesült, amit megálmodtam.

Ha bárkivel találkozhatna – legyen szó akár élő, vagy nem élő személyről –, ki lenne az?

Örülnék, ha csak egy órára is, de újra leülhetnék a Balaton-parton a dédimamámmal beszélgetni, mesélni neki, és megölelni.

Mit jelent önnek az, hogy „szent”?

Valami olyan dolog, amit mindenkinek tiszteletben kell, kellene tartania.

NÉVJEGY

  • Történelemtanár, író, médiaszemélyiség.
  • Veszprémben született, 1987. augusztus 16-án.
  • Tanulmányok: Bocskai István Általános Iskola, Papkeszi (1994-2002); Türr István Gimnázium és Kollégium Arany János Tehetséggondozó Program, Pápa (2002-2007); Pécsi Tudományegyetem, Történelem-romanisztika (olasz) BA (2007-2010); Pécsi Tudományegyetem, Történelemtanár és Hon- és népismeret tan tanár MA (2010-2013)
  • Legfontosabb munkák: Kontyfa Általános Iskola és Gimnázium – tanár; Felelős Szülők Iskolája – vezető szakértő, előadó, tréner; wmn.hu – állandó szerző; Jocó bácsi világa – tulajdonos, menedzser; Jaffa Kiadó – író (megjelent könyvek: Kamaszharc; Osztályharc; Önharckép; Tanulj szabadon, taníts szabadon!)
  • Díjak: Bocskai-díj (2002); Jövő reménysége díj (2010); Boldog gyermekekért, boldog családokért (2016); Forbes 30 sikeres 30 év alatti (2017); Gránit Oroszlán Példakép-díj döntős (2017); Pedagógus Oscar-díj (2019)
  • házas

Az interjút készítette: Antal-Ferencz Ildikó

*

Írjátok meg, kire lennétek kíváncsiak Körkérdés rovatunkban!

Körkérdés rovatunkban ugyanazt a 15 kérdést tesszük fel interjúalanyainknak, hogy lássuk és össze is tudjuk hasonlítani, miről mit gondolnak. Nem csak egyfajta véleményre vagyunk kíváncsiak, hanem éppen hogy nagyon sokfélére, ezért igyekszünk a társadalmi, politikai, kulturális élet széles spektrumáról megszólítani válaszadókat. Mivel a legkülönfélébb válaszokra számítunk, ezért a rovatban megjelenő vélemények nem feltétlenül fogják tükrözni a Férfiak Klubja álláspontját, de tulajdonosukról nagyon sokat elárulnak majd.

Írjátok meg itt hozzászólásban vagy az info@ferfiakklubja.hu e-mail címre, kire lennétek kíváncsiak új, Körkérdés című rovatunkban!

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk