A teremtés nem önigazolás!

Sok szó esett már a férfi teremtő erejéről. De vajon mitől is válik egy cél teremtővé? Erről szól Lázár Gergely pszichológus írása, mely a Pán Péter-sorozat folytatása is egyben.

A történetünkben eljutottunk Péter gyászának „tiszta” fázisához, mikor is már a jelenében képes volt mindenféle önvédő mechanizmusok nélkül elfogadni a fájdalmát, amelyet szerelmének elvesztése okozott számára (aki egyébként meg is csalta). Hogy miért alakult így a kapcsolatuk? Köszönhető volt ez főszereplőnk kissé gyermeteg és felelőtlen énjének, illetve húzásainak, és mivel a célom az írásaimmal nem az, hogy a barátnője hibáit ecseteljem (hanem, hogy Péter személyiségének változását mutassam be), ezért most is elsősorban erre a dimenzióra helyezem a hangsúlyt.

A családjából, ismerősi köréből már több szereplő is színre lépett, a gyereknevelésből kisomfordáló Apus, az örök „anyuka” Lukrécia, a nőcsábász Marcus és a bölcs pszichológus nagybácsi, Károly papa is.

A sorozat korábbi részei:

Első rész: Pán Péter a haverom

Második rész: Pán Péter Mutterországban bérel hotelt

Harmadik rész: Hogyan találjunk mentségeket az apaságra?

Negyedik rész: Csajozok, mert megtehetem!

Ötödik rész: Férfias-e a bosszú?

Hatodik rész: Hűségesebb lesz egy férfi, ha fiatalon kiéli magát?

Hetedik rész: A fájdalom, ami férfit és nőt vonzóvá tehet

Mi történt ezután?

Ahogy közeledett az év vége, Péter szembesült a veszteségével, úgy érezte, erre aktív módon is válaszolni kíván, nemcsak passzívan elfogadni azt, hogy az élet elvett tőle valamit, ami minden bizonnyal már sosem lesz az övé.

A képlet viszonylag egyszerűnek tűnt. Állása nincs. Képzettsége se nagyon (ha az érettségi végzettségnek számít, akkor mondhatjuk, hogy igen, bár annak az eredménye is hagyott maga után némi kivetnivalót). Barátnő sehol, csak a szülőkre számíthat. Előre tekintve a következő háromszázhatvanöt napra, először az futott át az agyán gondolatként, hogy vajon milyen lenne „sikeressé” válni? Mit adna az a személyiségéhez, ha végre célokat tűzne ki, és azokat el is érné? Ha komolyan venné őket?

Férfiúi önérzete hatalmasat sérült a megcsalás tüskéjétől. Talán bizonyíthatná, hogy ő is ér valamit. A zavara abban állt, hogy nem találta az egyensúlyt az „OK vagyok-e, mint férfi” állítás és a tény között, hogy hűtlenek voltak hozzá. Valahogy fel akarta oldani ezt a feszültséget magában. Egyelőre azt fontolgatta, hogy a megoldás abban állhat, ha vaskos kötegek keresésébe kezd, sportautóra gyűjt és legalább száz négyzetméteres lakásba költözik. Akkor legalább Veronika is ráébred majd, mit dobott el magától. Nehogy már az a „senkiházi” többet tudjon, mint ő!

A koncepció nem minősült hiábavalónak (mert legalább azt tervezgette, hogy valamilyen aktivitásba vág bele a korábbi semmittevés helyett), csupán a motiváció volt kérdéses.

Bizonyára mindannyian ismerjük a férfi teremtő erejének kiemelt fontosságát, azonban kérdés lehet az, hogy valóban a „teremtés” áll-e a középpontban. A veszteségek, krízisek jó alapot szolgáltathatnak ahhoz, hogy más emberekké akarjunk válni, de tévútra is vezethetnek minket abban az értelemben, ha céljainkat nem megfelelően válasszuk meg.

Milyen is akkor egy teremtő cél? Vizsgáljuk meg alaposabban:

1. Elsőként belső: tehát valamilyen jellemvonásunk, viselkedésünk csiszolását jelöljük ki irányként egy adott tevékenység végzése közben, ahelyett, hogy egy külső cél hajszolásába fognánk (pl. hogy nagy vagyonunk legyen). Persze adódhatnak élethelyzetek, amikor a külsődleges feltételek megteremtése például szükség, esetleg fenyegetettség miatt, vagy valamilyen költségesebb álom elérése érdekében, stb. előtérbe szorul, szerencsésebb, ha ezek az időszakok csak átmenetiek inkább.

2. Másodrészt hosszú távú: a valódi teremtést eredményező célkitűzéseink ritkán valósíthatóak meg rövid időtartam alatt. Például, ha az írásaimmal „létre is hozok” valamit, az sem annak a néhány órának köszönhető csak és kizárólag, amíg gépelem a sorokat, hanem az előtte lévő éveknek, amelyek során műveltem, képeztem magam és tanulni akartam az életből, hogy azt átadhassam a betűk által.

3. Harmadrészt nem énközpontú: a bizonyító, „majd én megmutatom, hogy jobb pasi leszek, mint akiért otthagytál” motívum egyértelműen énközpontú (ez nem egyenlő az önzéssel). A lényeg itt abban áll, hogy a saját perspektívámból erősebbnek, ügyesebbnek tűnjek, mint te, azonban kérdés, hogy léteznek-e a célom megvalósítása során az enyémtől eltérő nézőpontjaim? Ha valódi teremtő célt választunk, akkor igen. Végiggondolom például, hogy a tervem felépítése milyen hatással lesz majd azokra, akik ehhez valamilyen módon kapcsolódni fognak.

4. Van spirituális tartalma: ha teremteni szándékozunk, akkor fontosnak tűnhet, hogy, amit létrehozunk, annak legyen valamilyen üzenete, ami túlél esetleg bennünket, vagy azon is elgondolkodhatunk, hogy mit szeretne velünk kezdeni a minket körülvevő élővilág, mi a „feladatunk” itt a Földön. És így tovább. Azok a célkitűzéseink, melyekben ezek az elemek is megtalálhatóak, lényegesen többel járulhatnak hozzá saját és másunk elégedettségéhez.

Ezzel a néhány gondolattal szeretnék most kellemes ünnepeket, és boldog új évet kívánni a Férfiak Klubja olvasóinak!

Lázár Gergely pszichológus

Weboldal: www.gery.hu

A szerzőről:

Pszichológus vagyok. Akarok róla beszélni?

Bizony. Sőt, részletezem is picit, hogy miből állnak a napjaim. Egészséges (nem patológiás) emberekkel végzek tanácsadási tevékenységet, életvezetési témákra fókuszálva. Munkám során többféle segítői módszert is alkalmazok (némelyiknek egészen furcsa neve van, úgyhogy le se merem írni). Vállalkozásom mellett főállásban iskolapszichológusként dolgozom, mely során rengeteg nevelést, konfliktuskezelést érintő szituációval kerülök szembe. Időnként még Bercikét is kimentem a tanterem és a pedagógus „éles karmai” közül, ha éppen úgy érzi, megtámadták az űrlények a Föld nevű bolygót.

És akkor mit keresek itt?

A Férfiak Klubja küldetését olyan írásokkal és audiovizuális anyagokkal szeretném támogatni, amelyek a komfortzónájukból kilépni hajlandó, még fiatal felnőtt és kamaszkorban lévő fiúknak, férfiaknak szólnak elsősorban, akik kutatják önmagukat és helyüket a világban. Tanácsadóként idősebb korosztállyal (sőt, még nőkkel is!) foglalkozom, de szerepem, vállalt feladatom a Férfiak Klubja közösségében elsősorban a 14-30 éves réteg megszólítása lesz. Az írások célja nem a gúnyolódás és a rosszindulat, hanem a témák könnyed és ironikus megfogalmazása, természetesen megajánlva a fejlődés lehetőségét is.

A stílust kissé regényszerűnek álmodtam meg, folyamatosan formálódó karakterekkel és történetekkel (melyek jó részét nem kitalálom, hanem a valóságból, a környezetemből, vagy a munkámból merítem). A kockázatok és mellékhatások elkerülése érdekében, csináld nyugodtan tovább, amit amúgy is szoktál.

Fotók: Unsplash via Pixabay.com

jesuscm via Foter.com / CC BY-NC-ND

Pexels via Pixabay.com

Küldés
Hozzászólások (0)
Nincsenek hozzászólások
A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez (cookie-kal) gyűjt információkat. Ha nem engedélyezi őket, számítógépe böngészőjében bármikor beállíthatja a tiltásukat / eltávolításukat. További információk